Bevezet�s

A szaknyelvek helyes�r�s�nak alakul�s�ban k�z�s von�s, hogy a kezdeti sokf�les�get, tarkas�got az egys�ges �r�sm�dra val� t�rekv�s v�ltja f�l. A magyar �llatfajtanevek egys�ges �r�sm�dj�nak kidolgoz�s�ra az ig�ny m�r r�g�ta �lt a szakmai k�r�kben, de a munk�latok elkezd�s�re az elhat�roz� l�k�st a Magyar nagylexikon szerkeszt�s�nek megindul�sa adta meg: a lexikonban, mint egys�ges m�ben egys�ges �r�sm�dnak kellett �rv�nyes�lnie az �llatfajt�k nev�nek �r�s�ban is.

A rendez�s munk�j�nak tal�n legnagyobb elvi neh�zs�ge az a – szakemberek el�tt j�l ismert – k�r�lm�ny volt, hogy a fajta fogalm�nak defin�ci�ja nem mindig probl�mamentes. Ez�rt �gy kellett d�nteni, hogy a jelen szab�lyzat fajt�n a teny�sztett �llatok bizonyos k�r�t �rti, �s nem k�l�nb�zteti meg a fajtak�r, a fajta, a v�lfajta (fajtav�ltozat), a t�jfajta, az alfajta, a fajakonstrukci� �s ebben az �rtelemben a t�pus, valamint a t�rzs �s a mut�ci� fogalm�t. Ezek n�melyik�t ugyanis a szak�r�k esetenk�nt m�s-m�s m�don �rtelmezik; ezenk�v�l egy-egy popul�ci� az id� folyam�n �tker�lhet az egyik kateg�ri�b�l a m�sikba. Nem szerepelnek a szab�lyzatban azok a hibridek, amelyek �r�sm�djuk tekintet�ben a n�vad�t�l r�gz�tett form�t k�vetik, s eset�kben m�g egy�niesked�, s�t bizarr �r�sk�pek is el�fordulhatnak.

A jelen szab�lyzat alapj�t egy t�bb mint ezerszavas sz�gy�jtem�ny k�pezi. Ennek adatai olyan kiadv�nyokb�l val�k, amelyek a sz�zad elej�ig visszamen�en reprezent�lj�k a szak�r�k fajtan�vad�si felfog�s�t. Az �tvenet meghalad� sz�m� k�tet k�z�tt szakk�nyv, k�zik�nyv, tank�nyv, enciklop�dia, egyetemi jegyzet, �vk�nyv, n�pszer�s�t� kiadv�ny, lexikon, sz�t�r egyar�nt megtal�lhat�. A heterog�n halmazban egy-egy fajtan�v term�szetesen ism�telten el�fordult elt�r� vagy megegyez� �r�sm�ddal. Abb�l a c�lb�l, hogy a mai kor �zl�s�nek �s szakmai elv�r�sainak megfelel� t�rgyal�si anyag �lljon rendelkez�sre, a bet�rendbe sorolt sz�halmazt el�sz�r az MTA �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga kapta meg azzal a k�r�ssel, hogy a bizotts�gi tagok a szakma k�vetelm�nyeinek megfelel�en jel�lj�k meg a t�l�k helyesnek tartott �r�sm�dot mindegyik fajtan�v eset�ben. A szab�lytervezet kidolgoz�sakor teh�t m�r egy homog�nebb list�ra lehetett t�maszkodni.

A szerkeszt�k (J�vorka Levente, �llatorvos-tudom�nyi Egyetem, �llatteny�szt�si Tansz�k; F�bi�n P�l �s H�nyi Ede, MTA Magyar Nyelvi Bizotts�g) szigor� k�vetkezetess�ggel arra t�rekedtek, hogy a jelen szab�lyzat aj�nl�sai �sszhangban legyenek A magyar helyes�r�s szab�lyai 11. (1984. �vi) kiad�s�nak rendelkez�seivel, az �llatorvosi �rtelmez� sz�t�rnak (1984.) �s helyes�r�si F�ggel�k�nek felfog�s�val, tov�bb� tekintetbe vett�k m�s tudom�nyter�letek helyes�r�si szok�srendszer�t is (Priszter Szaniszl�: A magyar n�v�nynevek helyes�r�si szab�lyai. 1985.; Gozm�ny L�szl�: A magyar �llatnevek helyes�r�si szab�lyai. 1994.).

Az �gy kikrist�lyosodott elvekre �p�tett szab�lyrendszert az MTA-nak mind �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga, mind Magyar Nyelvi Bizotts�ga elfogadta.

Budapest, 1995. j�nius 19.

 

Dr. Dohy J�nos	Dr. F�bi�n P�l
az MTA �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si	az MTA Magyar Nyelvi
Tudom�nyos Bizotts�g�nak eln�ke	Bizotts�g�nak eln�ke

 

 

Szab�lyok

       1. Minden fajtanevet kisbet�vel kezd�nk, ak�r k�zn�vi, ak�r tulajdonn�vi eredet�: komondor, racka, t�k�rponty, versenyposta, angol ag�r, bonyh�di magyar tarka, tiroli sz�rke marha; saintgermaini vizsla; szeremley ty�k, orlov l�, santa gertrudis marha; stb.

 

       2. A fajtanevek k�t alakban haszn�latosak.

       a) A teljes fajtan�v az a forma, amelyben a fajn�v is szerepel:

       komondor kutya               charolais marha
mangalica sert�s               charolais juh
hortob�gyi n�niusz l�                     charolais l� stb.
szeremley ty�k stb.      

       Megjegyz�s:

       A teljes fajtan�vben szerepl� jelz� bizonyos esetekben fajn�vv� v�lhat:

       merin� juh ~ merin� ® n�met h�smerin�

       shorthorn marha ~ shorthorn ® h�sshorthorn

       szetter kutya ~ szetter ® �r szetter stb.

       b) A r�vid fajtan�v az a forma, amelyben a fajn�v nem szerepel:

       komondor                               charolais (lehet t�bb faj neve is) stb.

       mangalica

       hortob�gyi n�niusz

       szeremley stb.

       Megjegyz�s:

       a) A jelen szab�lyzatban a tov�bbiakban a r�vid fajtan�v ut�n – sz�ks�g eset�n, eligaz�t� sz�vegk�rnyezet hi�ny�ban – z�r�jelben szerepel a fajn�v: komondor (kutya),  hortob�gyi n�niusz (l�), szeremley (ty�k), cig�ja (juh) stb.

       b) T�bb esetben – a szakmai hagyom�nyok szerint vagy a sz�vegk�rnyezetet figyelembe v�ve – csak a teljes fajtan�v, illet�leg csak a r�vid fajtan�v haszn�latos.

 

       3. A r�vid fajtan�v lehet:

       a) egyelem�, egyszer� sz�: hereford (marha), lipicai (l�) stb.

       b) egybe�rt �sszetett sz�: gy�ngyplatina (r�ka), rongybaba (macska),  v�r�starka (marha), t�lik�k (ny�rc), finomposzt�gyapjas (juh), havannarex (macska), gr�nlandk�k (r�ka), bajk�lont�li (juh), himal�jajelleg� (macska) stb.

       c) k�l�n�rt egyszer� szavakb�l �ll� t�bbelem� kapcsolat: tejel� magyar barna (marha), bonyh�di magyar tarka (marha), feh�r k�k belga (marha) stb.

       d) egybe�rt �sszetett szavakb�l �ll� t�bbelem� kapcsolat: kov�csoltk�k ty�ktarka (galamb) stb.

       e) egym�st�l k�l�n�rt egyszer� �s �sszetett szavakb�l �ll� vegyes kapcsolat: barna kov�csolt magyar ty�ktarka (galamb), magyar hidegv�r� (l�), k�z�pnagy feh�r angol (sert�s) stb.

       Megjegyz�s:

       R�vid fajtanevek �gy is keletkezhetnek, hogy a fajtan�vben szerepl�  jelz� vagy a jelz�k k�z�l valamelyik elmarad: angol teliv�r (l�) ~ teliv�r (l�), shetlandi p�nil� ~ shetlandi (l�), bonyh�di magyar tarka (marha) ~ bonyh�di (marha) stb.

 

       4. A r�vid fajtanevek jelent�s r�sze – t�bbnyire egyszer� szavakb�l �ll� – mell�knevek kapcsolat�b�l �ll. E sz�kapcsolatok tagjait egym�st�l k�l�n�rjuk: sv�jci barna (marha), b�csi k�k (ny�l), k�k belga (marha), tejel� magyar barna (marha) stb.; hasonl�k�ppen: k�rp�ti borzderes (marha), holland v�r�starka (marha), feh�r fej� ukr�n (marha), kov�csoltk�k magyar ty�ktarka (galamb) stb. [V�. 3. c),d),e).]

 

       5. A teljes fajtanevek egy r�sze vagy jelent�st�mb�s�t�, vagy jelent�st�m�r�t� �sszetett sz�. Ezeknek elemeit - a k�zsz�i helyes�r�s szab�lyait k�vetve – egybe�rjuk.

       a) Jelent�st�mb�s�t�s r�v�n �gy keletkeznek fajtanevek, hogy k�t, eredetileg k�l�n�rt sz� egy�ttes jelent�se m�s, mint a kapcsolatot alkot� elemek �rtelm�nek �sszege: �get� l� (l�, amely �get); de: �get�l� (fajtan�v); hasonl�k�ppen: tejel�marha, vontat�kutya, fut�kacsa, h�tasl� stb.

       b) Jelent�st�m�r�t�s r�v�n �gy keletkeznek fajtanevek, hogy t�bbszavas szerkezetek �rtelme s�r�s�dik egyetlen sz�ba: (a) t�k�r (f�nyess�g�hez hasonl� b�r�) ponty = t�k�rponty; hasonl�k�ppen: sportl�, lap�lymarha, palotakutya, m�jliba, viadorty�k, p�vagalamb, templommacska, hangajuh; r�zpulyka, ez�str�ka, porcel�nkop�, gy�ngyplatinar�ka; ang�rakecske; stb.

             Megjegyz�s:

       a) A sz�nbeli hasonl�s�gra utal� f�neveket az 5. b) pont alapj�n �rjuk egybe a fajnevekkel: kobaltny�rc = (a) kobalt(hoz hasonl�an k�kes sz�r�) ny�rc; stb.
b) A tulajdonnevek �s k�zsz�k egybeforr�s�b�l keletkezett jelent�st�m�r�t� fajtanevek alkot�elemeit az 5. b) pont alapj�n egybe�rjuk: alaszkak�k = Alaszka (eg�hez, tenger�hez hasonl�an) k�k; stb.

 

       6. A tulajdonnevekb�l keletkezett fajtaneveket a k�vetkez�k�ppen �rjuk.

       a) Az egyelem� magyar tulajdonnevekb�l lett fajtaneveket eredeti �r�sm�djukat megtartva, de kis kezd�bet�vel �rjuk:

       Szeremley                                 szeremley (ty�k)

       Tanganyika stb.                       tanganyika (marha) stb.

       b) A latin bet�s �r�s� egyelem� idegen tulajdonnevekb�l lett fajtanevekben az �tad� nyelv �r�sm�dj�t megtartjuk, de kisbet�vel kezdve �rjuk �ket:

       Bombay                                  bombay (macska)

       Galloway                                 galloway (marha)

       Berkshire                                 berkshire (sert�s)

       Dobermann stb.                      dobermann (kutya) stb.

       c) A latin bet�s �r�s� t�bbelem� idegen tulajdonnevekb�l lett fajtanevekben az idegen �r�sm�dot csupa kisbet�vel �rva tartjuk meg:

       Santa Gertrudis                      santa gertrudis (marha)

       New Hampshire                    new hampshire (ty�k)

       Costeno con Cuerno               costeno con cuerno (kutya)

       blonde d’Aquitaine stb.            blonde d’aquitaine (marha) stb.

       d) A latin bet�s �r�s�, t�bbelem�, k�t�jellel kapcsolt idegen tulajdonnevekb�l lett fajtanevekben az idegen �r�sm�dot csupa kisbet�vel �rva, a k�t�jel elhagy�s�val tartjuk meg:

       Romney-Marsh                       romney marsh (juh)

       Maine-Anjou                           maine anjou (marha)

       Ile-de-France stb.                   ile de france (juh) stb.

       e) A hagyom�nyosan magyarosan �rt idegen eredet� tulajdonnevek a fajtanevekben is megtartj�k magyaros �r�sm�djukat, de kisbet�vel kezdve �rjuk �ket:

       Alaszka                                    alaszkak�k (r�ka)

       Gr�nland                                  gr�nlandk�k (r�ka)

       Havanna                                  havanna (macska)

       Kohinoor stb.                          kohinoor (ny�rc) stb.

 

 

7. A teljes fajtanevekben a fajn�vt�l k�l�n�rjuk:

       a) a mell�kneveket: tarka marha, cirmos macska, pireneusi hegyi kutya, v�r�starka marha, ez�stpettyes macska, kov�csoltk�k galamb; b�csi k�k ny�l, d�n v�r�s marha, hortob�gyi n�niusz l�; stb.

       b) a f�n�vi jelz�ket: komondor kutya, mangalica sert�s, cig�ja juh; gidr�n l�, n�niusz l�; stb.

       c) az idegen elemeket: charolais marha, cornish ty�k; gir zebu; stb.

 

       8. A mell�rendel� sz�kapcsolatokb�l keletkezett fajtanevekben az egym�snak mell�rendelt tagokat k�t�jellel kapcsoljuk �ssze: dishley-merin� (juh), duroc-jersey (sert�s), holstein-fr�z (marha), aberdeen-angus (marha), furioso-north star (l�); maremmano-abbruzzese p�sztorkutya; stb.

       Megjegyz�s:

       Az ilyen k�t�jeles kapcsolatokb�l alakult jelz�ket sohasem �rjuk egybe sem a fajnevekkel, sem m�s szavakkal, teh�t: dishley-merin� juh (nem dishley-merin�juh); ahal-tekin l� (nem ahal-tekinl�); aberdeen-angus teny�szt� (nem aberdeen-angusteny�szt�); stb.

 

       9. A f�ldrajzi nevekb�l -i k�pz�vel alakult fajtaneveket kisbet�vel kezdj�k, �s – tekintet n�lk�l az alpforma eredeti tagolts�g�ra – mindig egybe�rjuk. Egy�b vonatkoz�sokban azonban megtartjuk az alapforma �r�sm�dj�t.

       a) Egyelem� nevekb�l lett fajtanevek:

N�poly                                n�polyi                                     n�polyi (sert�s)

Poitou                                  poitou-i                                    poitoui (szam�r)

R�ma stb.                            r�mai stb.                               r�mai (galamb) stb.

       b) Egybe�rt f�ldrajzi nevekb�l lett fajtanevek:

Bajororsz�g             bajororsz�gi                             bajororsz�gi (l�)

Murak�z stb.                   murak�zi stb.                           murak�zi (l�) stb.

       c) K�t�jeles f�ldrajzi nevekb�l lett fajtanevek:

Rajna-vid�k             Rajna-vid�ki                           rajnavid�ki (ty�k)

Kras-medence                       Kras-medencei                      krasmedencei (kutya)

Szent Bern�t-hegy                  Szent Bern�t-hegyi                 bern�thegyi (kutya)

Man-sziget               Man-szigeti                           manszigeti (macska)

Kelet-Poroszorsz�g            kelet-poroszorsz�gi               keletporoszorsz�gi (l�)

�szak-Schleswig                     �szak-schleswigi                     �szakschleswigi (marha)

Saint-Germain                       saint-germaini                                    saintgermaini vizsla (kutya)

Tien-san stb.                   tien-sani stb.                                    tiensani (juh) stb.

       d) K�l�n�rt f�ldrajzi nevekb�l lett fajtanevek:

Moson megye              Moson megyei              mosonmegyei (marha)

Ipoly mente              Ipoly menti                            ipolymenti (marha)

Berry vid�ke              Berry vid�ki                           berryvid�ki (juh)

Don mell�ke                        Don mell�ki                          donmell�ki (kecske)

Sz�va v�lgye              Sz�va v�lgyi                           sz�vav�lgyi kop� (kutya)

Serra de Aires stb.                      Serra de Aires-i stb.               serradeairesi juh�szkutya stb.

       Megjegyz�s:

       Az egym�snak mell�rendelt -i k�pz�s f�ldrajzi nevekb�l lett fajtaneveket azonban a 8. pont szerint �rjuk:

Murnau + Werdenfels              murnau-werdenfelsi                murnau-werdenfelsi (marha)

Hannover + Braunschweig       hannover-braunschweigi         hannover-braunschweigi (sert�s)

Tolna + Baranya stb.            tolna-baranyai stb.                tolna-baranyai (juh) stb.

 

 

10. Ha egy�bk�nt idegen �r�sm�d� szavak vagy tulajdonnevek fajtan�vv� v�lva teljesen meghonosultak, magyarosan �rjuk �ket.

       a) Idegen k�zszavakb�l magyar fajtanevek:

       merino                                                  merin� (juh)

       karakul                                     karak�l (juh)

       electoral stb.                                         elektor�l (juh) stb.

       b) Idegen tulajdonnevekb�l magyar fajtanevek:

       Noricum                                             n�ri (l�)

       Simmental                                             sziment�li (marha)

       Saanental                                              sz�nent�li (kecske)

       Velsum                                     velszumi (ty�k)

       Lipizza                                      lipicai (l�)

       Ankara                                                 ang�rany�l

       Nonius                                                 n�niusz (l�)

       Gidran stb.                                           gidr�n (l�) stb.

 

       11. Idegen helyes�r�sok mell�kjeles bet�i helyett �ltal�ban a mell�kjel n�lk�li magyar alapbet�ket haszn�ljuk:

       Mocanita                                             mocanita (marha)

       �esk� fousek                                      cesky fousek (kutya)

       slovensk� �uva�                                   slovensky cuvac (kutya)

       cão da terra da Estrella                        cao da terra da estrella (kutya)

       Rødt Dansk Malkekvoeg stb.                   rodt dansk malkekvoeg (marha) stb.

 

       12. A nem latin bet�s �r�s� nyelvekb�l �tvett fajtaneveket magyarosan �rjuk:

       Besztuzsev                                           besztuzsev (marha)

       Orlov                                                   orlov (l�)

       Bugyonnij stb.                                      bugyonnij (l�) stb.

       chowchow                                           csaucsau (kutya) stb.

II. NYELVER�ZI� ELLEN A SZAVAK S�LY�VAL

 

 „A szaknyelv �l�, organikus k�pz�dm�ny, amib�l k�vetkezik, hogy egy n�menklat�rai reform m�goly racion�lisnak t�n� javaslatait sem lehet mindenki sz�m�ra k�telez�en el��rni.”

(Kassai T.: Magyar �llatorvosok Lapja, l990/3.)

 

Az MTA �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga 1995 �prilis�ban k�t nyelvi k�rd�sben foglalt �ll�st. Az els� – egy�b, m�r l�tez� szaknyelvi szab�lyokhoz hasonl� form�ban – az �llatfajt�k nev�nek helyes�r�s�t szab�lyozza. Ez esetben a nyelv�szeti szakm�val val� �sszefog�sra volt sz�ks�g (amelyet az MTA Magyar Nyelvi Bizotts�ga k�pviselt), hogy megsz�lessen az eredm�ny, amely minden bizonnyal �r�m�re szolg�l a szakmai ig�nyess�ggel b�r� oktat�nak, gyakorlati teny�szt�nek, kutat�nak, igazgat�si �s fel�gyeleti feladatot ell�t� koll�g�nak, �js�g�r�nak. M�g e k�rd�s t�bb sz�z vagy ink�bb t�bb ezer sz� �r�sm�dj�t �rinti, a m�sodik csup�n egy d�nt�sre vonatkozik: k�v�nunk-e k�l�n kifejez�st haszn�lni arra, hogy az �llat milyen neh�z, �s arra, hogy milyen terjedelmes? E d�nt�s az �llat s�ly�t �s t�meg�t kifejez� fogalomra, illetve szakkifejez�sre vonatkozik, mely szerint az �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�g ezek hagyom�nyos, k�znyelvi, de az SI terminol�gi�j�val nem egyez� haszn�lat�t tartja helyesnek, illetve k�ri az arra val� visszat�r�st. Ha az els� �ll�sfoglal�s realiz�l�s�hoz egy m�sik akad�miai tudom�nyos bizotts�ggal val� �sszefog�sra volt sz�ks�g, a m�sodik esetben nehezebb a helyzet, mert azokat a szakembereket, koll�g�kat kell �sszefogni, akik m�r belet�r�dtek abba, hogy a szaknyelv szeg�nyebb lett egy szakkifejez�ssel. Ha szabad e foly�irat has�bjain nem szakmai fejteget�sekbe bocs�tkozni, �gy azt kell mondani: e k�v�nalom megval�s�t�sa nem szakmai, hanem politikai �gy, hiszen val�j�ban a polg�ri engedetlens�g fogalomk�r�be tartozik. Ilyen �rtelemben pedig csak sz�lesk�r� �sszefog�ssal s nyelv�nk ir�nt �rzett szeretettel �r�nk el eredm�nyt. De ezt dikt�lja az �rdek�nk is: ha igaz az, hogy a szakember sz�m�ra a nyelv munkaeszk�z, akkor ezt az eszk�zt nem szabad gy�ng�teni, az eszk�zt�rat egyetlen sz�val sem szabad cs�kkenteni.

            Ez volt az elv, amely alapj�n az �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Bizotts�g meghozta d�nt�s�t, de ennek ok�t sz�ks�gesnek tartjuk kiss� b�vebben megmagyar�zni.

            Fizikai �rtelemben: a s�ly az az er�, amellyel a F�ld a testeket vonzza, de a k�z�letben a s�lyt a testek t�meg�nek m�r�s�re haszn�lj�k; a t�meg valamely test anyag�nak �sszess�ge, de ugyanazon a helyen a test t�mege ar�nyos a s�ly�val. El�re kell bocs�tani, hogy a bizotts�g nem a fizikai t�rv�nyeket k�v�nja megc�folni, m�g csak nem is az SI-t �hajtja kifog�solni, net�n elvetni, hanem csup�n nem tartja sz�ks�gesnek az �llatok s�ly�nak k�l�nbs�gt�tel�t a gravit�ci� f�ggv�ny�ben. Vagyis elhanyagolhat�nak tartja a sz�less�gi k�r�nk�nti s�lyn�veked�st az egyenl�t�t�l a sarkokig; legal�bbis az ilyen m�rt�k� pontoss�ggal szerzett hasznot nem tartja ar�nyosnak a szaknyelv m�goly csek�ly m�rt�k� elszeg�nyed�s�vel; csup�n az �llatteny�szt�s-tudom�ny szaknyelv�t k�v�nja megv�deni az er�zi�t�l, amennyiben ki�ll amellett, hogy ter�let�nek szakkifejez�seit az eredeti �rtelm�kben kell haszn�lni.

            Hogy l�ssuk, a teny�szt�i szaknyelvben mit is takar e k�t kifejez�s, n�h�ny p�ld�val megvil�g�tjuk, hogy szak�r�ink hagyom�nyosan milyen �rtelemben haszn�lt�k a s�ly �s a t�meg sz�t . Hank� (1954) a sziment�li marh�val kapcsolatban: „A test t�mege k�z�pmagas, sz�les, m�ly �s dong�s. A tehenek s�lya … k�z�p�rt�kben 650 kg.” Nagy �s Pap (1957): „K�t er�s bivaly�k�r (fejenk�nt 650-700 kg-os �l�s�lyban) … a szek�r s�ly�n k�v�l 16-18 m�zs�s ter�t k�l�n�s meger�ltet�s n�lk�l sz�ll�t … . �ltal�ban … a nagyobb testt�meggel az ig�s �llat nagyobb er�t tud a j�romba fektetni. �ppen ez�rt a nemes�t�s sor�n a bivaly testt�meg�nek bizonyos n�vel�s�re is t�rekedni kell, mert �gy a tejhozam �rint�se n�lk�l siker�lhet kedvez�bb v�g�s�lyokat is el�rni”. �csag (1960) szerint: „A mez�hegyesi f�lv�r … igen t�megess� fejl�d�tt. Nagy testt�mege, szil�rd, nagyt�meg� csontozata pedig alkalmass� teszi a mez�gazdas�gi munk�ra. S�lya 540 kg. A magyar l� t�meg�nek jav�t�s�ra hivatott fajta”. Kelem�ri (l967) a relat�v tejtermel�ssel kapcsolatban meg�llap�tja, hogy „az �l�s�ly a teh�n testt�meg�nek nem mindig h� kifejez�je”, ami az�rt l�nyeges, mert val�j�ban nem a kis �l�s�ly� (sov�ny, �res gyomr�, nem vemhes), hanem a kis �l�t�meg� �llat termel gazdas�gosabban. Horn �s Dohy (l970) a szarvasmarha optim�lis testt�meg�t, illetve testnagys�g�t a k�vetkez� adatokkal jellemzi: marmagass�g, �vm�ret, �l�s�ly. K�zlik a „testt�meg index�t” is, melyet �gy sz�m�tunk ki, hogy az �vm�ret sz�zszoros�t osztjuk a marmagass�ggal. Ugyanezen az oldalon: „A tests�ly meg�llap�t�sa. Az �l�s�ly meg�llap�t�s�ra minden olyan m�rleg alkalmas, amelynek m�r�lapj�ra az �llat nyugodtan r��llhat”. A fenti id�zeteket az elrendelt sz�haszn�lattal k�ptelens�g �rtelmezni �s meg�rtetni. (Az erd�szeti szakirodalomban p�ld�ul a t�meggyarapod�s az erd� n�veked�s�t jelenti t�m�r k�bm�terekben kifejezve.)

            Hogyan agit�l ezek ut�n a M�M Inform�ci�s K�zpontja l979-ben? „Ha … egyes szakemberek ellene vannak valamelyik SI-egys�g haszn�lat�nak, ezzel a t�bbi orsz�got nem tudj�k visszatartani a bevezet�st�l; hossz� t�von �nmagukat, vagy hazai szakter�let�ket szigetelik el a technikai fejl�d�st�l �s a vil�gpiact�l. A fejlett orsz�gok t�bbs�ge hat�rozott int�zked�seket tett a bevezet�sre, �sszhangban a nemzetk�zi szervezetek (KGST, EGK) hat�rozataival.” Mint cseppben a tenger mutatkozik meg itt egy sz� t�rt�net�ben emberi mentalit�sunk: k�nnyen elhissz�k, hogy igaz�n �jat, jobbat, „korszer�bbet” a r�gi „elavult” �rt�kek sz�trombol�s�val teremthet�nk, hogy azt�n ezeket „unok�ink se l�thass�k”. Ne l�thass�k, hogy ne legyen m�djuk eld�nteni, �k mit v�lasztan�nak. Eset�nkben a Minisztertan�cs hitt, mert hinni akart a szaktan�csad�inak, mi pedig elhitt�k a Miniszertan�csnak, hogy csak akkor nem szigetelj�k el magunkat a vil�gpiact�l (csak �gy csatlakozhatunk Eur�p�hoz – mondan�nk ma), ha elfogadjuk az �j m�rt�krendszert.

            Az egy m�sik k�rd�s, hogy megn�zheti mag�t az Amerikai Egyes�lt �llamok, ami�rt nem alkalmazkodott a mi rendszer�nkh�z, �s m�g mindig fontban m�ri a s�lyt �s m�rf�ldben a t�vols�got – k�zt�nk �s k�zte. Mi d�nt�tt�nk a tizedes rendszer mellett, majd f�lz�rk�znak hozz�nk, ha elj�n az ideje. Az is m�s k�rd�s, hogy az ember k�nnyebben sz�mol m�zs�ban �s dek�ban, mint tonn�ban �s grammban, mert ezek k�v�l esnek �rz�kel�s�nk hat�rain: egy tonn�t nem tudunk megmozd�tani, egy grammot nem �rz�nk meg a tenyer�nkben. Lelk�nk rajta, hogy megfosztottuk unok�inkat a term�szetes �rz�kel�s �lm�ny�t�l: higgyenek �k csak a m�rlegnek, a m�szernek.

            A k�rd�ses szakkifejez�shez �s az �llatteny�szt�s szakter�let�hez visszat�rve meg�llap�thatjuk, mindny�jan elhitt�k, hogy ami t�rt�nt: f�tum. S ha m�r a sors �gy hozta, mi�rt ne legy�nk mi a nyelv�j�t�k, s mi�rt ne legy�nk k�nnyen nyelv�j�t�k, hiszen itt van k�zn�l egy kifejez�s�nk, amelyet �gysem defini�lt soha senki, egyszer�en csak haszn�ltuk szaknyelv�nk sz�nesebb� t�tele �rdek�ben. Ez volt a t�meg, az �l�t�meg, az �llatok t�meges mivolta, megjelen�se. �rhattunk volna helyette t�bbek k�z�tt m�reteset, nagyot, terjedelmeset, esetleg szivacsosat, m�g s�lyosat is. K�vetve azonban „�llami vezet�s�nk” �tmutat�s�t, �s h�v�n technokrata szaktan�csad�inak, f�l�ldoztuk e szavunkat, �s megalkottuk az �l�t�meget, a testt�meget, az �l�t�meggyarapod�st, s�t �l�testt�meggyarapod�st �s t�rsait. Bizony�ra beleborzongtunk vagy a kellemetlen �rz�sbe, hogy k�nytelenek vagyunk ezeket le�rni, vagy a b�szkes�gbe, hogy mi vagyunk az els�k, akik valamilyen �sszef�gg�sben el�sz�r le�rhatt�k ezt a sz�t: mindannyiszor �jra meg�lve nemcsak a betiltott s�lyt, hanem a r�gi �rtelm�, m�retess�get kifejez� t�meget is. Vagy mint lektor �tjav�thattuk – mert ez volt a k�teless�g�nk – koll�g�nk, tan�tv�nyunk �r�s�ban a s�lyt t�megre, aki hamarosan belet�r�d�tt abba, hogy a lektor �gyis �tjav�tja, teh�t meg sem k�s�relte a s�ly sz�t haszn�lni.

            Folytatva az id�zeteket, n�zz�k meg ezek ut�n, hogy f�hat�s�gunk milyen p�ldamutat� m�don szolg�lta az �j rendszert, mik�zben a sz�ks�gesnek v�lt m�rt�kben p�ld�t ny�jt a „sz�p” magyar nyelv haszn�lat�ra is a k�vetkez� kiragadott mondatokban (FM Biol�giai Alapok F�oszt�lya, 1992). „A nemzetk�zi baromfih�s piacon egyre ink�bb fokoz�dott a kereslet a pulykah�s ir�nt, mint tov�bb feldolgoz�sra alkalmas h�s alapanyag ir�nt, a kereskedelemben f�lk�sz �s konyhak�sz �llapotban megjelen� term�kre. Kereskedelmi ig�ny szerint meghat�roz� a grill t�meg �s ezen bel�l a csont �s b�r n�lk�li mell �s fels� comb t�meg. Ilyen elv�r�sok miatt gigant pulyka ar�nya az elm�lt �vekben a 72 %-ot is el�rte haz�nkban. … A legfontosabb �rt�km�r�kben (grill t�meg, csak mell b�r �s csont n�lk�li t�mege) kb 50 %-os javul�st �rtek el a teny�szt�k, a v�g�si kitermel�sben (grill t�meg az �l� t�meg %-ban 5-10 %-os). Az �rt�kes h�sr�szek ar�nya az �l�t�meg %-ban is 5% k�r�li �rt�kkel kedvez�bb.” A k�vetkez� p�lda egy „volt” nyugati (teh�t fejlett) orsz�g kiadv�ny�b�l val�. Szakkifejez�sek a rostocki Wilhelm Pieck Egyetemen k�sz�lt dolgozatb�l (Baumgartl, l986): Schlachthofmasse, Einstallungsmasse, Lebendmasseentwicklung, Lebendmassezunahme (vagyis: v�g�t�meg, h�z�ba�ll�t�si t�meg, �l�t�meg-n�veked�s, �l�t�meg-gyarapod�s). A k�vetkez� p�lda egy m�g mindig l�tez�, s�t az el�bbi orsz�got is mag�ba foglal� orsz�gb�l val�. A Bajor �llami �llatteny�szt�si Int�zet kiadv�ny�ban (Jahresbericht, 1994) a k�vetkez� kifejez�sek olvashat�k: Einstellgewicht, Stallendgewicht, K�rpergewicht; Eigewicht, Eimasse (vagyis: be�ll�t�si s�ly, v�gs�ly, tests�ly; toj�ss�ly, toj�st�meg: ez ut�bbi az egy toj�ciklus alatt tojt toj�sok �sszs�ly�t jelenti a n�met baromfiteny�szt�k k�r�ben). A n�gynyelv� sv�jci bikakatal�gus (KSW Schwitzerland, 1992) a k�vetkez� kifejez�seket haszn�lja: Gewicht, Entw�hnungsgewicht, 12 Monate Gewicht; Poids, Poids au sevrage, Poids a 12 mois; Peso, Peso al disavezamento, Peso al 12 mesi; Peso, Peso al sevrage, Peso al 12 meses (vagyis: s�ly, v�laszt�si s�ly, 12 h�napos s�ly). A Bulletin de l’Elevage fran�ais c�m� �llatteny�szt�si szakfoly�irat (1984/N�17) az �szakardenni l�r�l a k�vetkez�t �rja: „le poids adulte de 1000 kg pour les m�les” (vagyis: a kifejlett m�n s�lya l000 kg. A FAO foly�irat�ban (Animal Genetic Resources Information, l992) a k�vetkez� kifejez�sek olvashat�k: Mature weight, kg; Birth weight, kg (vagyis: kifejlett kori s�ly, kg; sz�let�si s�ly, kg). A nemzetk�zi h�rnev� baromfiteny�szt�, Crawford 1990-ben megjelent, �s Hollandi�ban, Angli�ban, az USA-ban �s Jap�nban kiadott k�nyv�ben a k�vetkez� kifejez�seket haszn�lja: body weight, egg weight, eight-week weight (vagyis: tests�ly, toj�ss�ly, nyolchetes s�ly). Az �llatteny�szt�s �s Takarm�nyoz�s c�m� magyarorsz�gi szakfoly�iratban Jaksa (1994) a sert�sek �rt�km�r� tulajdons�gaival kapcsolatosan a k�vetkez� kifejez�seket haszn�lja: �l�s�ly, s�lyfelv�tel, s�lygyarapod�s, a sz�nh�s s�lya, a bal f�l hideg s�lya, az �r�tkes h�sr�sz s�lya (vagyis: nagyszer� �rz�s, hogy ezt m�r nem ford�t�sb�l, hanem eredetiben id�zhetj�k).

            E n�h�ny, de a val�s�got h�en t�kr�z� p�lda elolvas�s�val k�nnyebben d�nthetj�k el, hogy melyik sz� haszn�lata eset�n „szigetelj�k el magunkat igaz�n a fejlett orsz�gokt�l”.

            Ezek ut�n az MTA �llatteny�szt�si �s Takarm�nyoz�si Tudom�nyos Bizotts�ga nev�ben k�r�nk minden �llatteny�szt�t, �llatteny�szt�si szak�r�t, hogy �rezze sz�v�gy�nek – a maga hely�n – egy sz� meg�rz�s�t is nyelv�nkben mert ez akkor sem elveszett �gy, ha id�k�zben sz�mos szakk�nyv �s tank�nyv az el��rt sz�haszn�lattal �lt. Ezt azzal a tudattal kell tenn�nk, hogy �ldozatot hozunk az ut�daink�rt: az is, aki ebben nehezen �rt egyet, de az is, aki seg�t meggy�zni a nehezen egyet�rt�ket.