El�sz�

Az al�bbi cikkem meg�r�s�ra a Magazin 2007 j�liusi sz�m�ban megjelent egyik �r�s k�sztetett. Ezt az�rt tartom fontosnak kihangs�lyozni, mert ugyan ebben a sz�mban szerepel az a mondat is, hogy :” Az �js�g kiad�s tov�bbra is vesztes�ges tev�kenys�g maradt.”
Dehogy is vesztes�ges! Az �js�g f�nyes p�ld�ja annak, hogy a nyeres�get nem csak forintban kell m�rni! Ha az el�fizet�k p�nz�nek �rt�k�hez hozz�adjuk a Magazin �ltal k�zvet�tett inform�ci�k, ismeretek, tapasztalatok �rt�k�t is , nos akkor biztos vagyok benne, hogy az �js�g kiad�s tov�bbra is meg�ri! (Mindenki megnyugtat�s�ra k�z�lhetem, hogy ezt a vezet�s�g is �gy l�tja. Uhrner  Eln�k �r elmond�sa szerint m�r a p�nz�gyi „vesztes�g” is csak k�nyvel�si cs�r-csavar, �s a magazin eddigi sz�nvonal�nak folytat�s�t , de f�leg fejl�d�s�t nem fenyegetik p�nz�gyi megszor�t� int�zked�sek.)

Auto Sexing

A c�mben szerepl� k�t sz� angolul �r�dott. Jelent�s�k: automatikus ivar meghat�roz�s.
Ez az a k�t sz�, ami rendre elmarad, amikor a galambteny�szt�k a Tex�nokr�l �rnak, vagy a Tex�nokr�l besz�lnek, pedig a fajta hivatalos amerikai elnevez�se: Auto Sexing Texan Pioneer. (autoszex texasi pioneer ). Ebben az �r�somban, kapcsol�dva Kun J�zsefnek a Magyarorsz�gon �jabban elterjedt tex�n sz�nekkel kapcsolatos �r�s�hoz, pont ennek a k�t sz�nak a genetikai h�tter�t szeretn�m bemutatni, r�vil�g�tva n�h�ny fontos �sszef�gg�sre.
Miel�tt belev�gn�k, had h�vjam fel az olvas�k figyelm�t, hogy honlapomon (www.columba.hu) r�szletesen ismertetem az autoszex �r�kl�d�s �ltal�nos szab�lyait. Javaslom, hogy akit �rdekel �s teheti, t�j�koz�djon onnan is.
Mivel az internet nem mindenki sz�m�ra el�rhet�, di�h�jban �sszefoglalom a legfontosabb tudnival�kat.
Az autoszex �r�kl�d�s leegyszer�s�tve azon alapul, hogy a galambok ivari (40.) kromosz�m�j�b�l a h�meknek kett� van, a toj�knak pedig csak egy. Minden kromosz�m�n, �gy a 40.-en is nagyon sok g�nhely (locus) tal�lhat�, ami nagyon sok, k�l�nb�z� tulajdons�got meghat�roz� g�nnek a ”lak�helye„. Az eddigi tud�sunk �rtelm�ben a 40. (un.szex) kromosz�m�n 4 k�l�nb�z� tulajdons�gcsoport is sz�kel (lok�l�dik) amelyik a galambok tollazat�nak sz�nez�d�s�t befoly�solja. :

Ahhoz, hogy �ltal�nos ivarjelz� sz�n�r�kl�d�s j�hessen l�tre, sz�ks�ges egy olyan (g�n) tulajdons�g, ami a szex kromosz�m�n lokaliz�l�dik, �s annak legal�bb k�t, egym�ssal dominancia viszonyban l�v� v�ltozata (k�t  k�l�nb�z� all�lje) l�tezik az adott lokuszon. Ha �gy vessz�k, akkor ezeket, a felt�teleket mind a n�gy sz�nezetbefoly�sol� csoport teljes�ti, �s val�ban autoszex �r�kl�d�s menet t�bbf�le eset�t ismerj�k.
Aut�szex az �r�kl�d�s p�ld�ul, ha k�k (+B) h�met, Dom. V�r�s (BA) toj�val p�ros�tunk, ha s�rga(d) h�met v�r�s(+D) toj�val, ha reduk�lt(r) h�met nem reduk�lt(+R) toj�val, vagy ha nem almond (+St) h�mhez  Almond(St) toj�t adunk. Ez mind, mind autoszex �r�kl�d�s, hiszen a kikel� fi�k�kr�l el�bb, ut�bb sz�nezet�k alapj�n nagy biztons�ggal meg lehet �llap�tani, hogy milyen nem�ek. Van azonban egy probl�ma! Ha megfigyelik, az el�bb felsorolt p�ld�kban a h�m mindig recessz�v sz�nezet� a vele szemben domin�ns tulajdons�ggal rendelkez� toj�val szemben. �s ez a probl�ma gy�kere! Ford�tott ir�nyban (dom h�m, �s rec toj�) a dolog nem m�k�dik! Tartalmilag az a legl�nyegesebb k�r�lm�ny, hogy a dom .–rec. viszonyban �ll� v�ltozatok eset�ben, a k�t k�l�nb�z� all�l p�ros�t�sa mindig genetikailag hasad� ut�d �llom�nyt eredm�nyez. Lenn�nek heteroz�g�t�k �s lenn�nek homoz�g�t�k, mind az egyik, mind a m�sik tulajdons�gra n�zve, ha az �llom�nyt gener�ci�kon �t tov�bb szapor�tan�nk. M�rpedig egy olyan, gazdas�gi �rdekb�l l�trehozott h�sgy�ri fajt�t, mint a Tex�n, felt�tlen�l olyan tulajdons�ggal kellet felruh�zni, ami minden k�r�lm�nyek k�z�tt �lland�an biztos�tja a pontos ivarmeghat�rozhat�s�got m�r p�r hetes korban is.
Olyan, az ivari kromosz�m�n tal�lhat� tulajdons�gra volt sz�ks�g, ami akkor is jelez, ha egyfajta (egyforma) g�nt hordoz a h�m, �s a toj� egyar�nt. A jelz� mechanizmus alapja pedig megint csak az, hogy az ivari kromosz�m�b�l a h�mnek mindig kett� van, a toj�nak mindig egy,�s ezzel p�rhuzamosan , �s abb�l k�vetkez�en a hordozott tulajdons�gokb�l is a h�mnek mindig kett� van, a toj�nak pedig mindig csak egy. Olyan, l�that� tulajdons�g kell teh�t, amib�l az is l�tszik, ha egy adag van, de m�g jobban l�tszik, ha kett�.
Az ilyen �r�kl�d�s menetet r�szleges dominanci�nak nevezz�k. DE! A dominancia nem arra vonatkozik, hogy a h�m 2 adag g�nje domin�l a toj� 1 adag g�nj�vel szemben. Hiszen mind ketten ugyan azt a g�nall�lt hordozz�k. Egy all�l nem lehet domin�ns m�g r�szlegesen sem �nmag�val szemben! Val�j�ban a r�szleges dominancia arra vonatkozik, hogy a k�rd�ses g�nhat�s dominancia viszonyban �ll a vad forma, ilyen tulajdons�got nem hordoz� v�ltozat�val szemben. Konkr�tan, ha egy szirtigalamb sz�nezet� galambot r�szleges dominanci�val �r�kl�d� tulajdons�got, tiszt�n hordoz� partnerrel p�ros�tunk., akkor az F1 gener�ci� tagjai, (akik csak egy adag ilyen g�nhat�st hordozhatnak), kism�rt�kben k�l�nb�zni fognak a vad �st�l. Ha pedig ezeket, az ut�dokat egym�s k�zt p�roztatn�nk, sz�ks�gk�ppen kihasadn�nak homozig�ta (k�t adag) g�nhat�st hordoz� egyedek is, akik �rz�kelhet�en m�g er�sebben mutatj�k a k�rd�ses m�dosul�st.
Van pl. egy k�zismert, r�szleges dominanci�val �r�kl�d� sz�nhat�s, nevezetesen a klasszikus deres (Grizzly). Amelyik galamb nem hordoz ilyet, az nem grizli egy�ltal�n, amelyik egy adagot hordoz, az kiss� deres,amelyik viszont k�t adagot hordoz , az szinte m�r feh�res (l�sd Bp.- i g�ly�sok). De h�t a g�ly�s nem is autoszex! Nem h�t, nem is �ll�tottam. De csak az�rt nem aut�szex, mert a Grizzly nem a szex kromosz�m�n tal�lhat�. Nincs mit kertelni, olyan tulajdons�g kell a megb�zhat� autoszex�l�shoz, ami r�szlegesen domin�ns �r�kl�d�s�, �s egyszer, s mint az ivari kromosz�m�n lokaliz�l�dik. A Tex�n az �l� bizony�t�ka , hogy van ilyen.

A fenti kis t�bl�zat almond csoportj�ban szerepel egy g�nhat�s, aminek a neve: Faded
G�njele pedig: (StF). Ennek a g�nhat�snak k�sz�nheti a Tex�n (�s m�s fajt�k) az autoszex jelz� jogos visel�s�t.  A Faded angol sz�, legh�ebb magyar ford�t�sa „fakult” lenne, de �vakodn�k a magyar sz� haszn�lat�t�l, mert nagy a val�sz�n�s�ge hogy zavarosan keveredne a szaknyelv�nkben sajnos f�lre vezet� m�don m�r meggy�keresedett v�r�sfak�, k�kfak� ect. kifejez�sekkel. Maradjunk annyiban , hogy a Faded, az galambteny�szt�si szaksz�, �gy ejtj�k, hogy „F�ded”. A g�njelb�l sok minden kiolvashat�! StF : Az St  maga a Stipped ( Almond ) g�nhat�s bet�jele, �s mivel nagy S-sel kell �rni , tudhat� hogy domin�ns tulajdons�g a vad forma norm�l sz�nezet�vel szemben. A Faded g�nhat�s F jele az St fels� index�be van �rva, amib�l az k�vetkezik, hogy a Faded ugyanazon a lokuson tal�lhat�, mint a Stipped..
Puszt�n az�rt szerepel a Stipped ( az Almond) el�l, mert id�rendben ezt fedezt�k fel el�sz�r.
( Minden almond galamb Stipped, de nem minden Stipped galamb Almond) Az Almond csoport dominancia viszonyair�l elmondhat�, hogy a legdomin�nsabb maga a Stiped azt�n a felsorol�s szerint cs�kken� dominci�j� all�ljei, k�zt�k k�zepesen domin�nsk�nt a Faded.
Ez a Faded is domin�ns a vad form�val szemben, k�vetkeztet�s k�pen nagybet�vel �rjuk.
Az Almond �s T�rsai a j�l ismert sz�nelv�ltoz�st �s k�l�nf�le spriccelts�geket okozz�k. A Faded mint az nev�b�l kik�vetkeztethet�, egyike azon g�neknek, amelyek viszonylag egyenletesen vil�gos�tj�k a tollazatot. Egy adag csak kiss� fak�tja, tomp�tja az alapsz�nezetet, k�t adag viszon er�s kivil�gosod�shoz vezet. Meg van teh�t a biztos autoszex tulajdons�g,de miel�tt belev�gn�k a tex�n sz�nezetekbe, had h�vjam fel a figyelm�ket a speci�lis szitu�ci�ra! Nevezetesen, a Faded g�nnel k�t fajta autosex �r�kl�d�st is m�veltethet�nk: Egyr�szt �ltal�nosat (rec h�m X Dom. toj�), amikor nem faded (+StF//+StF) h�met p�ros�tunk Faded (StF//.) toj�val.  Minden h�m fi�ka hetero Faded lesz (olyan, mint egy Tex�n toj�) �s minden toj� nem faded lesz (mint az apja). M�sr�szt speci�lisat, amikor Faded(StF//StF) h�met p�ros�tunk Faded( StF//.) toj�val.
Ekkor minden ut�d homo (ill. mono) Faded lesz, m�gis a d�zisok sz�ma alapj�n megk�l�nb�ztethet�ek a h�mek �s a toj�k.
Gyakorlatiasan �sszefoglalva: Ha, a hetero- �s a homozig�ta �llapot megk�l�nb�zhet�, akkor az r�szleges dominancia, ha pedig a r�szleges dominancia az ivari kromosz�m�n val�sul meg az pedig az �lland� autoszex �r�kl�d�s.

Ezt a r�vid felvezet�st sz�ks�gesnek tartottam ahhoz, hogy Kun Sportt�rs �ltal bemutatott �j Tex�n sz�nv�ltozatokat kibesz�lgethess�k.

II. r�sz - Texan Pioneer

M�g itt, jelen cikkem kezdet�n, nyilv�nval�v� kell tennem, hogy a nagytest� galambok t�vol �llnak �rdekl�d�si k�r�mt�l, viszont kiemelten foglalkoztat a genetikai, annak is a sz�nezetekben k�zzelfoghat�v� v�l� megnyilv�nul�sai. A sz�ngenetika v�lem�nyem szerint az a mank�, melynek seg�ts�g�vel elk�pzel�seket alak�thatunk ki magunkban m�s jelleg�, szemmel nem �rz�kelhet�, tulajdons�gok �r�kl�d�s�r�l is. Mindenkinek, teh�t, aki kicsit is teny�szt�nek �rzi mag�t, javaslom, hogy legyen nyitott az els� r�n�z�sre �rthetetlennek, bonyolultnak, �s net�n haszontalannak �t�lt tudom�nnyal szemben.
Ez �v (2007) augusztus�ban jelent meg egy �r�som a Galamb �s Kis�llat Magazinban, melyben az autosex fajt�k, �s sz�nezet v�ltozatok �r�kl�d�s�nek genetikai h�tter�t ismertettem. Az ott megfogalmazott meg�llap�t�sok �ltal�nos�that�ak minden, a Faded g�nt hordoz� galambra, tartozzon b�rmely elismert fajt�hoz, �s n�mi csek�ly m�dos�t�ssal vonatkoztathat�k ezek szab�lyok, az un.”Almond” g�ncsoporthoz tartoz� t�bbi all�l v�ltozat (Stiped, Frosty, Sandy .stb) eset�re is. K�ts�gtelen azonban, hogy a magyar galamb�szok sz�m�ra a legjellegzetesebb autosex tulajdons�ggal felv�rtezett fajta a Tex�n, melynek sz�nv�ltozataival kapcsolatban, az ut�bbi id�szakban t�bb �r�s �s sz�nes k�p jelent meg magazinunk oldalain.  Mint ahogy �g�rtem, �r�somnak ebben a r�szben a  tex�nok sz�nv�ltozatait szeretn�m kives�zni. Ezt az�rt tartom sz�ks�gesnek, mert van egy p�r saj�toss�g, amire nyomat�kosan szeretn�m minden olvas�, de k�l�n�sen a tex�n teny�szt�k figyelm�t felh�vni. K�rek minden �rintettet, hogy esetleg kritikusnak v�lt mondataimat fogadja a seg�t�k�szs�gem megnyilv�nul�sak�nt.
Milyen sz�n� lehet teh�t a tex�n galamb? H�rom f�le! Lelki f�leimmel, m�r hallom is a f�ttysz�t, ez�rt magyar�zatba kezdek. Genetikai rendszer szeretettem azt dikt�lja ugyanis, hogy k�l�nbs�get tegyek sz�n, �s sz�nezet sz� k�z�tt. M�r ezen a ponton el�ugrik a k�l�nb�z�s�g a genetikai szeml�let� fogalmaz�s �s a standard szerinti teny�szt�s fogalmai k�z�tt. Sz�n alatt �n ugyan is alapsz�nt, m�s sz�val pigmentet (dom. v�r�s, fekete, barna) �rtek, a standard le�r�sok viszont a galambok t�bb tulajdons�g�nak (t�bb g�n) egy�tthat�s�nak eredm�nyek�nt l�tre j�v� sz�nezeteket jelentenek. Pl. k�kszalagos = fekete(+B) -  nem hig�tott (+d) - szalagos (+C), vagy levendula = dom. V�r�s(BA) – nem hig�tott (+d)- (valamilyen sz�neloszl�s)- Spread (S).
Milyen sz�nezet� lehet teh�t akkor a tex�n galamb? A magyar Tex�n Klub honlapj�n 13 sz�nezet v�ltozatot sz�moltam �ssze. Ebb�l tartalmilag 9 sz�nezet a toj�kat jellemzi �s csak 4-5 sz�nezet, takar h�m galambot. A k�t csoport k�z�tt nevez�kileg �tfed�s nincs. A tex�n standard a l�that� sz�nezeteket oszt�lyozza, azaz a fenot�pusokat, sz�ban is kifejezve az ivarok k�z�tti l�that� k�l�nbs�get, amit a kor�bban ismertetett F�ded(StF) g�n okoz. A probl�ma csak az, hogy am�g ki�ll�t�sokon a k�lcs�n ( fenot�pus) sz�m�t, addig a teny�szt�st a belbecs( genot�pus) hat�rozza meg. Az �r�kl�d�st a g�nek bonyol�tj�k le. Ha pedig a teny�szt�st ir�ny�tani k�v�njuk, elengedhetetlen, hogy tiszt�ban legy�nk, hogy milyen g�nekkel tudunk manipul�lni a sz�nezetek vonatkoz�s�ban. V�gigl�togatva t�bb nemzet tex�nos honlapj�t, a legvil�gosabban a n�met fajtaklub (www.texaner.de) t�bl�zata ad �ttekint�st a standard sz�nezetek genetikai tartalm�t illet�en.  Mivel a magyar sz�nezet elnevez�sek gyakran hi�ny�ban vannak a logik�nak (�ltal�noss�gban is), �s a felsorol�s sorrendje sem k�vet rendszert, ez�rt �n itt ford�tok, �s bemutatom a v�ltozatokat rendszerezve, a genetika oldal�r�l kiindulva.

A toj�k standard sz�nezet elnevez�seit b�ng�szve furcs�nak hat, hogy a dom. (=hamu) v�r�s�kn�l a szalagosak �s kov�csoltak „nem” dom. v�r�sek, hanem „fak�k” �s �gy t�nhet mintha kiz�r�lag a s�t�tkov�csolt v�ltozat lenne dom. v�r�s. A k�kekn�l megjegyzend�, hogy alapj�ban v�ve azok is feket�k. De mit jelent ez a sok k�rd�jel a h�mek oszlop�ban?  Azt pr�b�ltam �rz�keltetni, hogy a h�mek pontos genot�pus�t kin�zet�k alapj�n nem, vagy csak k�r�l bel�l, kis biztons�ggal lehet meghat�rozni.  El�fordulhat, hogy egy fenot�pusba oszt�lyozott h�mek elt�r� genot�pus�ak, k�vetkeztet�sk�ppen elt�r� m�don �r�k�tenek. A dupla Faded tex�n h�m sz�nezete annyira rapszodikusan roncsol�dik sz�t, hogy az alapsz�nezetre �s a sz�neloszl�sra csak bizonytalanul lehet k�vetkeztetni.  A dom. v�r�s szalagosak: a majdnem feh�rt�l a vil�gosabb koszor�sok, a kov�csoltak: a kiss� s�t�tebb nyaksz�nez�d�s k�r�l ingadoznak. A s�t�tkov�csoltak tal�n m�g sz�nesebb nyaki r�sszel b�rnak. A hat�rvonalak, �sszemos�dnak �s �tfed�sek lehetnek az egyes v�ltozatok k�z�tt.
A fekete alapsz�n�ek csoportj�ban hasonl� a helyzet. A szalagosakat feh�rt�l a vil�gos spricc, a kov�csoltakat t�bb kis fr�ccs �s paca, a s�t�tkov�csoltakat  ink�b nagyfr�ccs :) �s tal�n s�t�tebb alapt�nus jellemzi. Gyakori dilemma lehet, hogy egy feh�r h�m az v�gtelen�l vil�gos spriccelt, vagy v�gtelen�l vil�gos  koszor�s nyak�-e? Mondhatn�m azt is, hogy ez az autoszex�l�s �ra. Meg k�l�nb�ztethet�k az ivarok, de cser�be nem k�l�nb�ztethet�k meg a h�mek.
Mindezen bizonytalans�gok ellen�re ki merem jelenteni, hogy pontosan annyi fajta genot�pusu tex�n h�m l�tezik, mint ah�ny fajta tex�n toj�! F�ggetlen�l pl., hogy a dom. v�r�s szalagos �s a dom. v�r�s kov�csolt h�meket r�n�z�sre biztons�ggal nem tudjuk sz�t v�lasztani, att�l m�g mindegyik egyed tartozik valamelyik toj� oszt�lyba, �s a genot�pusra jellemz� �r�kl�d�st produk�lja. Ezt a h�m bizonytalans�got a n�metek �gy kezelik, hogy a h�meket ”kennfarbig” azaz jelz� sz�n�nek egyszer�s�tik, de mivel minden tex�n ab ovo jelz�sz�n�, �gy csak annyit k�z�lnek val�j�ban, hogy a tex�n h�m „tex�nh�msz�n�”. Angolul �ltal�noss�gban „vil�gos sz�n�”, vagy „fadedsz�n�” a tex�n h�m. Magyarul a dom v�r�s tartom�nyt az �n. koszor�sok, rokon �rtelm� sz�val, �rv�s�k, a fekete alaptartom�nyb�l j�v�ket pedig a spriccelt, fr�csk�lt nevek testes�tik meg. A helyzetet tov�bb bonyol�tja, �s az �tmeneti �llapotok sz�m�t tov�bb n�veli, hogy a tex�n h�mek lehetnek heterozig�t�k is mind az alapsz�nre, mind a sz�neloszl�sok tekintet�ben. Norm�l sz�nezet� (nem Faded) postagalambokon is megfigyelhet�, hogy  a fekete/k�k alapsz�nt hordoz� dom. v�r�s�k tollain s�t�t, k�kesfekete p�tty�k, �n. tintafoltok l�that�ak.  Ha ehhez a fenot�pushoz hozz�adjuk a dupla Faded g�nt, k�nnyen kaphatunk olyan h�met, aminek az alapsz�n�t is f�lre ismerhetj�k. Mindezekb�l az k�vetkezik, hogy az a tex�n teny�szt�, aki sz�ntudatos teny�szt�st akar folytatni, annak tesztelnie kell h�m galambjait. Nem kell �m valami rettenetes dologra gondolni! Els� l�p�sben figyelj�k meg, hogy milyen toj�k j�nnek le az adott h�mt�l.
Ha minden l�ny fekete, vagy k�k b�rmilyen sz�neloszl�ssal, akkor a h�m homozig�ta fekete alapsz�n�, ha minden toj� dom v�r�s alapsz�n�, akkor a h�m homozig�ta dom v�r�s , ha vegyesen j�nnek az ut�d toj�k, akkor a h�m feket�re heterozig�ta dom v�r�s.
A sz�neloszl�sok tesztel�s�re kell egy szalagos toj�. Ezzel p�ros�tva a vizsg�lt h�met, figyelj�k a toj� ut�dokat. Ha minden l�ny szalagos, akkor a h�m homozig�ta szalagos, ha minden l�ny kov�csolt, vagy s�t�tkov�csolt, akkor a h�m is az, tiszt�n. Ha vegyesen j�nnek a toj�k, akkor a h�m heterozig�ta a k�t v�ltozatra.  A k�t szempont �sszeolvas�s�val meghat�rozhat�, hogy  pl. az egyik h�m fekete szalagos tiszt�n, a m�sik  h�m dom. v�r�s kov�csolt, szalagos hordoz�, �s egy harmadik meg mondjuk fekete hordoz� dom v�r�s, hetero. szalagos, s�t�t kov�csolt.
Ezt a t�mak�rt azzal szeretn�m lez�rni, hogy utalok a magazin 2006. j�liusi sz�m�ban megjelent, olasz p�ros�t�si eredm�nyekre. Szerintem azok az adatok megb�zhat�an t�kr�zhetik, hogy milyen ut�d megoszl�s alakult ki az adott �vj�ratok alatt az ottani �llom�nyokban, de nem nagyon lehet ezeket az adatokat hasznos�tani a teny�szt�s tudatos ir�ny�t�s�ra.
Mivel a fenot�pus „valamilyen” genot�pusu h�met takar, t�bb, ismeretlen sz�m� �s �sszet�tel� „valamilyen” h�m p�ros�t�sa ismert genot�pusu toj�val megb�zhat� sz�mszaki eredm�nyt nem adhat.

Kanyarodjunk, r� akkor most az un. �jabb sz�n v�ltozatokra.  Kun sportt�rs az �jabbak, k�z� sorolja a spriccelt  �s „szenes” h�meket  �s a fekete ill. levendula toj�kat.
Ha visszatekint�nk a genetikai sz�nt�bl�zatra, felt�nhet, hogy a k�t �j toj�sz�n nem m�s, mint a Spread g�n k�pvisel�je, hordoz�ja a k�t f� alapsz�n csoportban. Az t�rt�nt teh�t, hogy a r�gebbi sz�nezeteket okoz� g�nek mell� felsorakozott az autoszomatikus Spread g�n is, amelyik „�bereli” a sz�neloszl�sokat (de nem sz�nteti meg azokat, csak eltakarja �ket), az eredeti sz�nezet farokszalagj�n l�that� sz�n sz�tter�l a galamb eg�sz test�n. Ennek megfelel�en a fekete farokszalag� k�k galambb�l egy�ntet� feket�t csin�l, a hamu v�r�s farokszalag� dom. v�r�sb�l pedig egy�ntet�
Hamu v�r�set, melynek a nemzetk�zileg elfogadott elnevez�se levendula. A levendula sz�nezet a „tex�n szlengben” gyakran ez�stnek van titul�lva. Mivel az ez�st sz� a legelcs�peltebb sz� a galamb�sz vil�gban, haszn�lat�t ker�lni kell.(Annyi mindenre haszn�lj�k, hogy emiatt konkr�tan nem jelent semmit.) Ha k�vetkezetes akarok lenni �nmagammal szemben, akkor itt is �ll�tanom kell, miszerint, ha a fajtatiszta tex�n teny�szt�sben megjelentek a Spread toj�k, akkor lenni�k kell Spread h�meknek is! Hol keress�k ezeket a Spread h�meket?  A fekete alapsz�n�ekn�l minden val�sz�n�s�g szerint ezek nem m�sok, mint az un. szenes- spiccelt h�mek. A dom.v�r�s alapsz�n�ek, az alapsz�nre heterozig�t�k, �s a Spread g�nre heterozig�t�k eset�ben a h�mek fenotipus�nak m�g csak a becsl�s�re sem v�llalkozom. Ezt csakis tex�n teny�szt�k tudn�k megfigyelni az ut�dok elemz�s�vel. Azt hiszem nagyon sz�les s�vban sz�r�dn�nak a kapott eredm�nyek az ismert nem spread v�ltozatok k�z�tt.
Meg�t�l�sem szerint az un spriccelt h�mek, az�rt sz�m�thatnak „�jabbaknak”, mert �jabban m�r nem �ld�zik �ket a b�r�latokon. A fekete alapsz�n, gyakori velej�r�ja a pigment�lt s�t�ten jelzett cs�r. Ezt sok�ig b�ntett�k (m�sok szerint b�ntetik ma is) a b�r�l�k, ez�rt sok fekete alapsz�n� h�m v�gezte a faz�kban, �s csak a legkiv�l�bbak �rdemelt�k ki a m�helygalamb st�tuszt, term�szetesen vil�gos cs�r�, azaz, dom v�r�s toj�kkal az oldalukon. A kiv�l� k�k toj�kat pedig az el�bbi probl�ma kiv�d�s�re rendszerint vil�gos cs�r�, azaz dom v�r�s alapsz�n� h�mekkel p�ros�tott�k.  Ezek ut�n nem csoda, hogy fekete alapsz�nre homozig�ta tex�n csak elv�tve ker�lt el�.
A barn�k l�tez�s�ben biztos, a l�tjogosults�gukban bizonytalan vagyok. A fajta klubok nem r�szletezik ezt az alapsz�n csoportot, de Sch�tte a nagy, fajta le�r� k�nyv�ben eml�ti a barna fak� toj�kat.
J�magam is l�ttam a legut�bbi monori b�rz�n egy barna szalagos toj�t, amit a tulaj „kaka�s”-nak titul�lt. (V�gt�re is kaka�b�l lesz a csokol�d�! ) M�r pedig, ha a szalagosok r�v�n a barna alapsz�n bele ker�l (beleker�lt) a tex�nok v�rkering�s�be, csak id� k�rd�se hogy barna kov�csolt, vagy csoki sz�n� toj�kkal tal�lkozhassunk. Eleinte tal�n csak a b�rz�ken de k�s�bb ak�r a ki�ll�t� termekben is.
A barn�k lehetnek a j�v� �j sz�nei. A homozig�ta barna genot�pusu h�mek kin�zet�t csak saccolni tudom. Feltehet�en nagyon nehezen k�l�nb�ztethet�ek meg a t�bbi sz�noszt�lyt�l, de v�lhet�en mindig vil�gosabbak, minta sz�neloszl�suknak megfelel� feket�k, esetleg barn�n (is) spricceltek. A csoki h�mek, �s toj�k felismer�s�vel nem lehet gond.

B�zom benne, hogy az az eddig le�rtak seg�tenek meg�rteni az utolj�ra hagyott �j sz�nv�ltozat, saj�toss�gait. A Kun Sportt�rs �ltal �sszev�logatott f�nyk�pek alatt szerepelnek a sz�nezetek nevei, de k�t fot� alatt csak annyi �ll: ”recessz�v”. Recesssz�v micsoda?   Szerencs�re a f�nyk�pr�l kider�l, hogy szinte biztosan rec. v�r�s tex�nr�l van itt sz�.  Ez a jelens�g  egy�bk�nt, nem Kun Sport�rs saj�t „b�ne”, hanem a nemzetk�zi  tex�nos sz�vegekben is igen gyakran megesik, hogy a teny�szt�k egym�s k�zt csak annyit mondanak, hogy „recessz�v tex�n”. Szerintem ebben a lazas�gban van valami tudatoss�g.
Mert, hamar tilosba t�vedhet az ember! Ha ugyanis, recessz�v v�r�s a tex�n toj�, akkor nagyon k�nny� kimondani, hogy a tex�n h�m pedig rec. s�rga.   Nem is kell messze keresg�lni ilyen „rec.s�rga”  tex�n h�mek ut�n, el�g csak visszalapozni a magazin 2006 febr.-i sz�m�t. A d�ms�di teny�szetben r�ad�sul nem csak rec. s�rga h�met, de m�g toj�t (?) is l�thatunk!  Maga a magyar Tex�n Klub honlapj�n is d�szeleg egy f�nyk�p, ahol b�r az eredeti francia sz�vegben „male rouge recessif”(= rec. v�r�s h�m) olvashat�, a magyar k�pal��r�s szerint azonban rec. s�rga h�met l�thatunk.
Kedves tex�n teny�szt�k! A rec v�r�s toj� sz�noszt�ly�nak megfelel� h�m tex�n galamb NEM s�rga, ezt a sz�t a tex�nokkal kapcsolatban messzire ker�lni kell. K�szs�ggel elismerem, hogy a fenot�pus k�s�rtetiesen hasonl�t arra, amit m�s galambokn�l s�rg�nak nevez�nk, de nagyon fontos tudniuk, hogy teljesen m�s genetikai tartalmakr�l van itt sz�. Az, amit m�r �vsz�zadok �ta a teny�szt�k s�rga galambnak neveznek, �gy j�n l�tre, hogy valamelyik v�r�s sz�nezet� galambhoz hozz� adjuk a hig�totts�g (dilution) g�nhat�st. A rec. v�r�s tex�nok azonban nem dilute(hig�tottak), hanem Faded(fakitottak)
, �s nagyon aj�nlott, hogy ezt a nagyon fontos k�r�lm�nyt az elnevez�s�k is egy�rtelm�v� tegye.  Ennek egyik m�dja lehet, hogy a rec. v�r�s h�meket ugyan �gy nevezik, mint a toj�kat.
A k�t ivar teljesen azonos genetikai tartalm�, mi�rt kellene m�s nevet adni az egyiknek. Megkock�ztatom, hogy az eg�sz galamb�sz vil�g tiszt�ban van vele, hogy tex�n galamb csakis kiz�r�lag Faded lehet (ha nem Faded, nem tex�n), ennek megfelel�en a rec. v�r�s tex�n h�m  alatt, kiz�r�lag F�ded rec v�r�s sz�nezetet, lehet �rteni.  Ha azonban, ragaszkodn�nak valamilyen megk�l�nb�ztet� elvez�shez, a t�bb nyelven is eml�tett „lazac” sz�n elfogadhat�nak t�nik, felt�ve, ha galamb�sz vil�g hajland� minden homoziz�ta rec. v�r�s- Faded sz�nezet� galambot egys�gesen, fajt�t�l f�ggetlen�l lazacnak nevezni.
Ha visszatekintenek az auto sexing c. �r�somra, l�thatj�k, hogy a hig�totts�g, b�r szint�n a szex kromosz�m�n tal�lhat� a sz�nintenzit�sok k�z�tt, m�gis egy m�sik g�nhelyen (lokuson) szerepel, mint a tex�nok jellegzetess�ge a Faded g�n.  Ebb�l �n�kre n�zve az a nagyon fontos dolog k�vetkezik, hogy az a k�t hat�s nem, csak �sszekeveredhet, hanem, ami m�g rosszabb, �ssze is kombin�l�dhatna (dilute is �s Faded is), lehetetlenn� t�ve az autoszex�l�st.

Nem v�letlen, hogy a tex�n sz�nezetek k�z�tt soha sem tal�lhat�k dilute sz�nezetek ( k�kfak�, s�rgafak�, dun, khaki). Gyakorlati akad�lya nincs, hogy valaki kiteny�ssze a s�rga tex�nt (mely s�rg�s toj�t �s csontfeh�r h�met eredm�nyezne) de javaslom, hogy ezt senki meg ne tegye! Ember sz�t nem v�logatn� azt�n a v�r�s faded h�meket �s a s�rga  Faded toj�kat. Persze ez a figyelmeztet�s vonatkozik a dom. v�r�s �s fekete alapsz�noszt�lyokra is. Hasonl� okb�l nem, lenne szerencs�s szalagtalan sz�neloszl�sokat kiteny�szteni, mert a toj�k �gy is t�l vil�gos t�nus�ak lenn�nek.
V�gezet�l csatlakozn�k a klubvezet�s�g azon intelmeihez, miszerint a rec. v�r�s sz�noszt�ly  galambjait nem c�lszer� m�s sz�nezetekkel keresztezni. Vessenek egy pillant�s a fenti sz�nezet oszt�lyoz� t�bl�zatra. A rec v�r�s g�nt j�val beljebb helyeztem el, mint az egyszer�bb sz�nezeteket. �rz�keltetni szerettem volna, hogy speci�lisabb a helyzet. �gy t�nhet hogy, rec, v�r�s galamb  egyetlen sz�nezet meghat�roz� g�n eredm�nyek�nt j�n l�tre. Ezzel szemben az az igazs�g, hogy ez a g�n ha egyed�l van nagyon sz�gyenl�s (recessz�v), nem mutatkozik, de ha p�rban van akkor olyan er�s, hogy szinte minden sz�nezet hat�s�t elnyomja, pontosabban elfedi. Az a rec v�r�s galamb teh�t, amelyikben pl k�k kov�csolt galamb van v�r�ssel elfedve, nem sz�nik meg sem fekete alapsz�n�nek
,sem kov�csoltnak lenni. Ez teh�t tartalmilag: fekete-kov�csolt- nem spread- rec. v�r�s-faded galamb. Sajnos azonban, r�n�z�sre nem tudhatjuk, hogy a rec. v�r�s takar� alatt mi rejt�zik (b�rmilyen  sz�nezet lehets�ges), ez�rt ezekn�l m�g fokozottabban igaz az ,hogy a fenot�pusb�l nem k�vetkeztethet�nk a genot�pusra. R�ad�sul ez a meg�llap�t�s, itt a toj�kra is vonatkozik! Rec v�r�s tex�nnal, keresztezve nem rec. v�r�set, gyakorlatilag annyit tesz, mint  ak�rmit  keresztezni  nem rec v�r�ssel. Az ilyen p�ros�t�sokb�l term�szetesen „ak�rmilyen” ut�d is sz�rmazhat.  Ez a probl�ma nem jelentkezik a rec. v�r�s sz�noszt�lyon bel�li teny�szt�skor, mert igaz, hogy  mindk�t ivar rejtett  sz�nezete ismeretlen, de nem sz�mit! B�rmi lenne is az, azt a rec v�r�s �gyis elfedi.  Hajr� tex�n!

Texan pioneer 0-1 fekete,k�k szalagos f�ded

Texan pioneer 0-1 dom .v�r�s szalagos f�ded

Texan pioneer 0-1 fekete spread f�ded

Texan pioneer 1-0 nagyon vil�gos f�ded fenot�pus

Texan pioneer 1-0 rec .v�r�s f�ded , NEM s�rga!

Cs�pl� �rp�d, 2007 augusztus 20.